Polgár Ernő

Polgár Ernő
Született	Csupity Ernő 1954. január 27. Bácsalmás
Elhunyt	2018. október 28. (64 évesen)[1] Brunei
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író irodalomszervező dramaturg művelődéstörténész történész könyvtáros
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem (–1982)
.

Polgár Ernő (Bácsalmás, 1954. január 27. – Brunei, 2018. október 28.[2]) Radnóti-díjas, Nagy Lajos-díjas,[3] lovagkereszttel kitüntetett[4] világirodalmi rangú magyar író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg, művelődéstörténész.

Pályafutása

Csupity Ernő néven Bácsalmáson született, s 1972-ben ott érettségizett a Hunyadi János Gimnáziumban. Anyai ágon nagyszülei székelyek: Széki Forró János leszármazottai, apai nagyanyja magyarországi német, nagyapja bunyevác. Könyvtáros, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturg diplomát szerzett. 1972–1976 között könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban, azután szerkesztő a Magyar Rádióban. Majd az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, azután a Magyar Iparművészeti Múzeum megbízott könyvtárvezetője volt.

1979-től a Madách Színház dramaturgja, 1997–98-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulmányi vezetője. Gyermektudósítóként kezdett írni a Petőfi Népének. Az Albérlősors című, feltűnést keltő irodalmi szociográfiáját 1975-ben a Budapest folyóiratban közölték. 1981-ben MTA-, 1994-ben Soros-, 1998-ban Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíjas. 1998-tól szabadfoglalkozású író. 2000–2003-ban a Blue Shop Online galéria és digitális kiadó vezetője. A www.hun-info.hu online hírügynökség felügyelő bizottságának elnöke. 2002-től a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának titkára majd elnöke volt, 2004-től a Szépírók Társasága tagja, s az Újlipótvárosi esték (Újlipótvárosi Klub Galéria), a Találkozások és a Frankel esték című irodalmi programokat vezette.Tagja a Magyar P.E.N. Klubnak, a – régi nevén – Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE). Pályáját a magyar Wikipédia oldalon kívül az angol, a német, az olasz és más nyelvű Wikipédia oldalak ismertetik. Műveit angol, német és olasz nyelvre fordították. További művei angol, holland, olasz és svéd műfordításai készültek. A XX. század, ahonnan érkeztünk c. regényt  angolra, Az Istenek szigete c. regényt angolra a Civilizációk nyomában (A Neander völgyön át az internetig) c. kötetet  olaszra, a Káma szolgája c. regényt svéd nyelvre fordították.  A HIT (Humanista Írók Társasága) elnöke:[5] A BIMA Barankovics Izraelita Műhely alelnöke.[6] 2017-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték a 2018-as évre.[7] 2018-tól Borneó szigeteki alkotóházában, Brunei államban élt.

A Magyar Rádióban – A Rádiószínházban végzett tevékenysége

[

• Robert Desnos: Fantomas balladája c. hangjátékban Bozó László főrendező munkatársa volt. Közreműködtek: Bessenyei Ferenc, Bárdy György, Gábor Miklós, Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Moór Marianna, Váradi Hédi, Csákányi László. Orgonán: Balassa P. Tamás. Dramaturg: Mesterházi Márton)
• 1976. december 27-én a Magyar Rádió Iránytű – Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették a Kreml c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok c. sorozatában. Szerkesztő: Zoltán Péter, rendező: Orbán Tibor.
• 1977. január 9-én a Magyar Rádióban A világgá ment holdvilág Török Tamás mesejátékában a rendező munkatársa volt.
• 1977. január 12-én a Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették A párizsi Rodin Múzeum c. kishangjátékát. Rodin hangja: Ráday Imre.
• 1977. 15-én A Magyar Rádióban Balzac: Pajzán históriák c. háromrészes hangjátékában Bozó László főrendező munkatársa volt, Gelléri Ágnessel közösen. A kvadrofon felvétel közönség jelenlétében készült Kaposy Miklós szerkesztésében.
• 1977. április 1-én a „Fészek esték” sorozatban a Magyar Rádió Humorról humorra Tabi László szerzői estjén Siklós Olga rendező munkatársa volt. Szerkesztő: László György
• 1977. május 19-én a Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették a Krakkói Wawel c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok című sorozatában.
• 1977. május 19-én a Magyar Rádió Moldova György: Mózes hatodik könyve c. hangjátékában Varga Géza rendező munkatársa volt. Dramaturg: Kopányi György.
• 1977. december 26-án a Magyar Rádió Vadölő James Fenomore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László főrendező dramaturgja volt.
• December 27-én a Magyar Rádió Az utolsó mohikán James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
• December 29-én a Magyar Rádió Nyomkereső James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
• 1978. január 1-én a Magyar Rádió Bőrharisnya James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
• A Magyar Rádió Iránytű – Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A párizsi Père Lachaise temető c. kishangjátéka a szerző Világhírű úticélok c. rádiós sorozatában.
• Január 3-án a Magyar Rádió A Préri James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László főrendező dramaturgja volt.
• Január 11-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A prágai Hradzsin című kishangjátéka a Világhírű úticélok című rádiós sorozatában.
• Március 27-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek című műsorában elhangzott A párizsi Notre Dame c. kishangjátéka a Világhírű úticélok című. rádiós sorozatában.
• Június 28-án elhangzott a Magyar Rádió Iránytű – Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában A római Piazza di Spagna c. kishangjátéka a Világhírű úticélok c. rádiós sorozatában.

A Madách Színházban és a Madách Kamarában közreműködött az alábbi előadásokban

• Jason Miller: A bajnokság éve
• Csehov: Három nővér
• Molnár Ferenc: Doktor úr
• Szabó Magda: Régimódi történet
• Szabó Magda: A meráni fiú
• Szabó Magda: Béla király
• Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
• Arbuzov: Kései találkozás
• Friedrich Dürrenmatt: A baleset
• Shakespeare: Sok hűhó semmiért
• Brian Clarc: Mégis kinek az élete?
• Madách: Az ember tragédiája
• Ronald Harwood: Az öltöztető
• Slade: Jövőre, veled, ugyanitt
• Gorkij: Éjjeli menedékely
• Arthur Miller: Pillantás a hídról
• Szép Ernő: Patika
• Achard: A bolond lány
• Beckett Godot-ra várva
• Örkény: Pisti a vérzivartarban
• Polgár András: Kettős helyszín
• Harwood: Az ölzöztető
• Noel Coeard: Alkonyi dal
• Hofi: Hofélia, Élelem bére
• Arnold Wesker: A királynő katonái
• Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér Rózsában
• Collin Higgins: Maude és Harold
• Polgár Ernő: Túl az Egyenlítőn
• Békés Pál: A női partőrség szeme láttára
• Dario Fo: Nyitott házasság
• Bernard Slade: Válás Kaliforniában
• A szabin nők elrablása
• John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz
• Zemlényi Zoltán: Hoppárézimi
• Ariel Dorfman: A halál és a leányka
• Graham Green: Utazások nénikémmel

Fontosabb díjai

• 1981 – MTA-ösztöndíj
• 1994 – Soros-ösztöndíj
• 1995 – Soros-díj
• 1998 – Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíj
• 1999 – IRKA-ösztöndíj
• 2000 – Művészeti Akadémia ösztöndíja
• 2005 – Bácsalmás Városért
• 2005 – Nagy Lajos-díj
• 2007 – A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
• 2013 – Életút-díj
• 2014 – Radnóti-dij

Róla mondták

A Szent István parki fák (Novella, 2000) „finom csiszolatú írói tudással, a nyelv előtti megfelelő alázattal – mely nyelvet mégis magas fokon „dolgoztatni is képes – beszámolni olyasmiről, amiről csak irodalmi beszéd képes”

– Kulcsár Szabó Ernő

„Egy asszony második élete” (Gondolat, 1977) „Dokumentumregénye… izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember szövetségének és közös, nagy, reménytelen harcának szívszorító rajza. Azt gondolom, hogy a hatást nem csak az anyag ereje, tragikus sodrása éri el, hanem a megjelenítés módja is, az, hogy minden során érezni a hitelességet.”

– Réz Pál

„Írásaiban valódi-élő alakokat tud teremteni… Az Isten madárkái úgy van megírva, hogy minden mozzanatát az olvasó már most megjelenítve, színpadon láthatja.”

– Tüskés Tibor

Cserényi Rita: Polgár Ernő Életpálya, művei és repertórium in Zsidók kotródjatok! Száműzetés Babilonba Bp., 2010, 449-719. o. ISBN 978-963-9864-10-8

Műveiről írták

A „Civilizációk nyomában”-ról:

„A könyv alcímét is (A Neander-völgyön át az internetig) elolvasva, felvetődik a magamfajta filoszban: nem kóklerség-e egyszemélyes könyvet írni az emberiség több ezer éves civilizációjáról. Hiszen egy ilyen átfogó mű elkészítése kutatók, szakemberek tucatjait igényli. Polgár Ernő „civilként”, egyedül is képes volt a bravúrra. A szerző „tudástörténeti utazásnak” fogta fel a feladatot: izgalmas olvasmányt produkálva felismerteti a letűnt korok kultúrájának lényegét és evolúciós fejlődését, egymásra hatását. Itt nincs mód az elmélyülésre, az aprólékos részletekre. De ezt nem is hiányoljuk a kötetből. A zanzásított kultúrtörténet is kielégít, sőt ámulatba ejt bennünket.”

– Erős Zoltán RTV

A „Halálos csók”-ról:

„A szerző lényegre törő írásmódjára jellemző, hogy két írás is van a kötetben, – Az első szerelem, World Trade Center – melyben mindössze öt könyvoldalon mondja el az érdekes történetet. A rövidség ellenére, – vagy lehet, hogy éppen ezért – egyéni ízű, remek története.

Forrás: wikipédia